Próbálsz a megfelelő dobozba pakolni

Többen nem tudják, mégis mit gondoljanak rólam. Néha egész értelmesnek tűnik, amit írok, másik oldalról viszont totál őrültségeket hordok össze. Most mi a fene van? A megoldás az, ha egyszerűen letesznek a felcímkézésemről. Ugyanakkor megértem ezt a zavarodottságot. A személyes térben általában ügyelek rá, hogy ne okozzak ilyet, tehát automatikusan szűröm az információkat. Érzékelem, ki milyen szinten mozog biztonságosan és igyekszem az annak megfelelő kapcsolódási környezetet használni.

Mindenkinek vannak jóindulatú családtagjai. Akik esetleg őszintén aggódnak, hiszen a normalitás mindenkinek az, amit ő képvisel. A nyájba való tömörülés is azt jelenti, hogy folyamatosan meggyőzik magukat és egymást arról, hogy az általuk elfogadott szint az etalon, ezért jogosan viszonyítanak mindenkit ehhez. Az értelmes családtagok tudomásul veszik a hozzájuk átszűrődő információmorzsákat és úgy fordítják le maguknak, hogy én olyan kis színes vagyok, jelentsen egyébként nekik bármit ez a szó. Mindenesetre tiszteletben tartanak.

Olyan is előfordult, hogy az alapvetően jóindulatú családtagot felülről / belülről masszívan manipulálni kezdték, így hirtelen már közel sem volt velem olyan megértő. Bár felém (és természetesen kifelé) a legnagyobb szeretetet és aggódást kommunikálta, valahogy mégis az én szabadsági fokom így vagy úgy történő megnyirbálásáról volt szó. A lehetőségekhez képest a maximumig törekszem mindenkivel az együttműködésre, így hirtelen ott találtam magam mindenféle pszichológusnál és pszichiáternél. Azt soha nem tudtam meg, mik voltak ellenem a pontosan vagy burkoltan megfogalmazott „vádak”, de a szakemberek kérdéseiből és reakcióiból egy-két dolog azért összerakható volt.

Teljesen döbbenten vették tudomásul, hogy én dolgozom, illetve képes vagyok ellátni teljes körűen nemcsak magamat és a családomat, hanem ráadásul vezető beosztásban felelős vagyok több emberért. Meglepte őket, hogy ostobának nem nevezhetnek, hiszen reál területű egyetemi végzettségem van, illetve egy erre szakosodott nemzetközi egyesület bizonylata alapján az IQ teszten elért eredményem jobb, mint amire az emberek 99%-a képes. Nem legyinthettek, hogy esetleg valami hiányzó nőiesség miatt bármit kompenzálok, hiszen megjelenés és kisugárzás alapján a férfiak hajlamosak felvenni a belső listájukra. Látták, hogy okolható külső hatás, csoport nem mosta át az agyam, nem tartozom semmilyen egyházhoz, szektához, ezotériai csoporthoz, mesterhez. Nem mantrázom a részükről ilyenkor megszokott paneleket, hanem bármilyen tapasztalatomra nagyon szívesen mondok 2-3 részükről is elfogadható magyarázatot. Nem akarok senkire ráerőltetni semmit, egyáltalán nem hiszem azt, hogy az én felvetéseimmel vagy válaszaimmal egyet kellene érteniük. Persze, szokatlannak nyilvánítottak és az általánosan felállított kereteik közé sehogy nem tudtak begyömöszölni, de én nagyon sokat nyertem végül az egészen. Meghatározó belső bizonyosságot és erőt.

Azok a szakemberek, akik az átlag népesség dimenziószintjét képviselték, megállapították magukban: teljesen egyértelmű, hogy hülye vagyok, de ezt szakmailag nem lehet alátámasztani. Nem tudnak a kezük közé kaparintani egy erősen kiegyensúlyozott, nem kiszolgáltatott helyzetben lévő, önmagára, illetve szűkebb vagy tágabb környezetére semmiféle veszélyt nem jelentő embert, mert nem találnak rajta igazolható fogást. A külső cenzúrát nem tudják kiterjeszteni és belülre nyomni, hiszen alapvető szabadságjog, hogy mindenki azt hisz, amit csak akar. Az a szakember, aki kicsit is nyitott volt, nagyon szívesen beszélgetett volna velem tovább. Volt olyan is, aki az egész szituációtól mérhetetlenül megzavarodott, nyugtalan lett, és alig várta, hogy az egész problémahalmaz lekerüljön a válláról.

Ha valakinél váratlanul kapcsolnak be új képeségek, amelyek aggasztják, az a legfontosabb, hogy lehetőleg ne adja más kezébe önmaga sorsát, mert ha nem elég szilárd és önálló, nem bízik magában, akkor a szeretetre hivatkozva elég meglepő dolgokat művelhetnek vele.