Utoljára akkor volt minimális
kapcsolatom nyilvánosan ezotéria témákkal, amikor a gyerekeim nagyon kicsik
voltak, én pedig néha beszélgettem egy netes fórumon. Az egyik érdekes témánál
összegyűlt egy maroknyi értelmes ember. Szó volt róla, hogy esetleg szervezünk
egy találkozót is, bár az egyikőjük jelezte, hogy ő messze lakik, semmiképpen
nem tud jönni.
Akkoriban úgy tanultam, hogy aki ilyen
szempontból felkeltette a figyelmem, kigyűjtöttem az összes hozzászólását és
átolvastam. Nyilván annál jobban örültem, minél többet beszélt a különböző
témákról. Akkoriban még jóval ritkábbak voltak a blogok és hasonló önkifejező
felületek, ezért nagyon sokan megfordultak a fórumokon. Máig emlékszem, hogy az
egyik ilyen név és a mögötte meghúzódó személy ismeretlenül is milyen sokat
formált a látásmódomon. Később, a durva végbe torkolló megszállásom után
elkezdtünk arról egyeztetni, hogy esetleg kapok tőle valami személyes védelmet,
de végül nem éltem vele. Az érzékelt hiányosságaim olyan fejlődést hoztak
magukkal, hogy már nem volt szükségem ilyen típusú külső segítségre.
Aki jelezte, hogy messze lakik,
kíváncsi voltam rá, milyen lehet, ezért egyik este úgy gondoltam, képzeletben
meglátogatom és megpróbálok belenézni, hogy letapogassam a lényét és
összetételét. Lecsendesedtem belül és indítottam a folyamatot, amikor a
következő pillanatban csak annyit éreztem, hogy perifériára szorultam saját
magamon belül. Egyszerűen belém jött valami, és éreztem, hogy a legszélső
zugomat is átvilágítja, hogy kiderüljön, milyen célból csinálom és milyen
szándék van bennem. Nagyon érdekes élmény volt, ahogy hirtelen igazán kicsi
lettem önmagamnak belül, mert minden létező helyet kitöltött valami más.
Időm sem maradt megijedni, mert amilyen
gyorsan belém szállt, olyan gyorsan eltűnt, amikor kilépett. Annyit érzékeltem,
hogy az asztrális védőburkomat cafatokra tépte, mert a kis asztrálférgek azonnal nyüzsögni kezdtek körülöttem, hogy egy kis kajához jussanak belőlem.
Először helyreállítottam az energetikai köpenyem, hogy a kéretlen csemegézésnek
véget vessek, majd arra gondoltam, megnézem, mi volt ez.
Újra odamentem és egy sárkányt találtam
ott. Megköszöntem, hogy bár jóval erősebb nálam, és egyszerűen, könnyen
elintézhetett volna, mégsem tette meg. Egy kicsit még mindig gyanakvó volt,
távolságtartó és nem túl bőbeszédű, de azért a kérdéseim nyomán egy-két dolgot
megtudtam tőle a sárkányokról.
Másnap reggel azonnal megírtam az
érintett személynek, hogy mit terveztem és ennek nyomán mit tapasztaltam. Csak
hüledezett. A barátnője nála sokkal többet tud ezotériai vonalon és mondta
neki, hogy rakott rá valami védelmet, de hát erre nem nagyon tudott mit szólni.
Nemsokára ez a fórumozás nekem bezárult, mert megnyílt helyette más irány,
tehát fogalmam sincs, milyen típusú védelemnek készült és a szándék milyen
folyamatokat indukált, de sárkányok a későbbiekben is felbukkantak körülöttem.
