Enyhe háborgás támad a nők körében, ha még spirituális
oldalon is a test fontosságáról van szó, hiszen itt pont a belső valóságok
kibontása folyik esetleg olyanoknak, akik megcsömörlöttek a külvilág
értékítéleteitől és fontossági sorrendjétől. Azt mondják, nem az a lényeg, hogy
néznek ki, hanem az, mennyire önzetlenek, gondoskodók, kedvesek, empatikusak és
milyen nagyszerű dolgokat tesznek a szeretteik kedvéért és jóllétéért.
Ők is bármikor el tudnak vonatkoztatni attól, hogy valaki miként néz ki, csak az emberi értékeire fókuszálnak és főleg az alapján ítélnek, tehát cserébe ők is elvárják, hogy feléjük automatikusan ugyanez az értékelési mód lépjen életbe. Aki nem képes erre, az felszínes, a külsőségek foglya, valamiféle alsóbb rendű lélek. Ez jó nagy csomó, ezért néhány vetületét piszkálgassuk meg jobban.
Ők is bármikor el tudnak vonatkoztatni attól, hogy valaki miként néz ki, csak az emberi értékeire fókuszálnak és főleg az alapján ítélnek, tehát cserébe ők is elvárják, hogy feléjük automatikusan ugyanez az értékelési mód lépjen életbe. Aki nem képes erre, az felszínes, a külsőségek foglya, valamiféle alsóbb rendű lélek. Ez jó nagy csomó, ezért néhány vetületét piszkálgassuk meg jobban.
Kezdjük ott, ha lehetőséged lenne testet választani
magadnak, az milyen lenne. Ha hasonló a mostanihoz csak néhány helyen kisebb
korrekciókkal, eleve nem neked szól ez a bejegyzés. Akkor te jól érzed magad a
bőrödben, hiszen az önmagaddal való elégedettség alapvetően vonatkozik a
testedre is. Valószínűleg oda is figyelsz a jelzéseire és törődsz vele, hacsak
nem vagy még elég fiatal, aki szinte bárhogyan bánhat vele. Amennyiben teljesen
másmilyen külső burkot szeretnél, akkor már nálad sincs alapja a csak emberi
minőség alapján történő, fent emlegetett megítélésnek. Ha a test nem számít,
miért nem jó neked a mostani? Hát, igen. Egy olyannal sokkal több örömben lenne
részed, hiszen azokat a belső tulajdonságaidat, amelyekre büszke vagy,
megtartanád, csak teljesen új kapuk is nyílnának.
Javaslom, állj oda meztelenül a tükör elé és nézd meg
jó alaposan. Ugyanis csak ennyi számít önmagában, a többi csak a mindenféle
trendek és terelések megjelenése.
Mit érzel, amikor figyelmesen végig nézel önmagadon? Na látod. Ne mondd, hogy
nem fontos a test, ha ennyire mély negatív érzéseket képes belőled előhozni egy
olyan vetület, ami állítólag nem számít. Van egy rossz hírem. Amit most érzel,
azt folyamatosan sugárzod önmagadról, mint a legmegalapozottabb véleményt veled
kapcsolatban, hiszen tőled jön. Most vegyük a veled legnyitottabb, teljesen
előítélet mentes embereket, akikkel először találkozol, ezért tulajdonképpen
teljesen üresek, ha rólad van szó. A téged érintő semleges ürességükbe azonnal
az általad sugárzott érzések fognak bevetülni. Azt fogják a saját véleményüknek
is elfogadni, amit te érzel és gondolsz magadról. Véletlenül sem azt, amit
kifelé hangoztatsz és amivel önmagad is át akarod verni. Esélyük sincs arra,
hogy a belső értékeidre figyeljenek inkább, mert olyan erősen árad a tudat
alatti önutálatod. Igen, akkor is, ha masszívan kompenzálsz.
A test igen hálás terület. Már kisebb
erőfeszítés, mozgás hatására is elkezd endorfin termelődni. Az annak nyomán
szétáradó fizikai és lelki jó érzés önmagában egyfajta jutalom. Ha ráadásul
folyamatosan csinálod (nem csupán két hétig), akkor nemcsak a testedet
fejleszted, hanem ezzel párhuzamosan lelkedet és szellemedet is. Olyan dolgokat
sajátítasz el, mint kitartás, erő, küzdés és a korlátok állandó átlépése.
Ráadásul, ha fizikailag kifárasztod magad, utána sokkal könnyebben lazulsz el
és tudsz valóban meditálni. Lassan megtanulod majd magad becsülni és értékelni
reálisabb és összetettebb nézőpontból is. Már viszonylag rövid idő alatt megváltozhat
az a bizonyos pillantás és az annak nyomán támadó érzés ott a tükör előtt. Önmagadat
nem tudod átverni. Becsülöd-e magad annyira, hogy teszel önvalód (és ezen
keresztül a tested) jó érzéséért? Számítasz-e egyáltalán önmagadnak vagy
megadtad magad valami keserű (önfeláldozásnak nevezett) beletörődésnek, amit
kifelé egész másként tálalsz?
Van még egy fontos terület, ha nőkről
van szó, hiszen nekik inkább szükségük van kötődésre, kapcsolatra. A férfiakhoz
való viszonyulásuk (illetve fordítva) kiemelt kérdéskört jelent. A férfiak
feladata a genetikai továbböröklés tekintetében hosszú távon leginkább a nők és
gyerekek szükségleteinek biztosításáról szól, amely egyre többféle módon
biztosítható. Ebből következik, hogy „alfa” különböző módokon lehet egy férfi
(erő, pozíció, pénz, ész, jó szöveg), tehát a teljes megítélésénél a testi
megjelenés nem szerepel olyan nagy súllyal. Egy szép nő is nagyon őszintén tud
vonzódni egy akár csúnya, de egyébként briliáns férfihoz. Férfiaknál ez nem így
működik. Ha a nő megjelenése nem mozgatja meg a fantáziájukat, akkor lehet
bármilyen gyönyörű a belső tulajdonságait tekintve, partnerként
elképzelhetetlen. Igen, lehet, hogy ez női szempontból a sors nagy igazságtalansága,
de akkor is ez a valóság, amit nem érdemes letagadni vagy elhazudni. Akkor
semmi gond, ha függetlenítetted magad és valóban nem érdekelnek annyira a
férfiak, de ha a figyelmükre és elismerésükre gyúrsz, jobb, ha az is számít,
amit ők mondanak.
Egy férfit pedig végképp csak annyi fog
vonzani az összes sminken, frizurán, kiegészítőn, rafinált szabásmintán túl,
hogy meztelenül milyen vagy és hogyan viselkedsz. Újra visszakanyarodtunk a
tükörhöz, ahol a legelején megszemlélted magad. Hogyan akarsz önfeledt lenni a
szexben, ha közben azon aggódsz, hogy a másik mit érezhet a testedtől? Sok
nővel beszélgettem, akik azzal vigasztalták magukat, hogy bár nagyon jelentős
súlyfelesleg van rajtuk, de a partnerük, férjük mégis állandóan kívánja őket,
esténként kikövetelik, ami jár nekik. Lám, áttételesen mégis milyen vonzóak. Megint
a felszínnél és az önbecsapásnál vagyunk. Ha olyan a viszonyunk, megkérdezem,
de a legtöbbször természetesen nem, csak magamban. Ez szerinted rád irányuló
valódi vágy? Te miként érzed magad szex közben? Nem lehet, hogy mindez csak
arról szól, hogy egy fokkal még mindig jobb a partnerednek téged használni,
mint a saját markát?