Azért nyugtalanítja, idegesíti az
értelmes embereket a szimulációs hipotézis, mert nem sikerült kimutatni a
tévedését. Bármilyen bizonyíték, amelyhez hozzáférnek és amelyet a szimuláció
megcáfolására használnának fel, az a szimuláció része lehet.
Valóság vagy szimuláció 5.
Szeretnék visszakanyarodni ahhoz, hogy
egy ilyen bonyolult szimulációhoz, amit az egész univerzum futtatása igényelne,
olyan mennyiségű adat kezelésére lenne szükség, amit képtelenség lenne a
rendelkezésre álló erőforrásokkal kielégíteni, még akkor is, ha a távoli jövőre
gondolunk.
Valóság vagy szimuláció 4.
Nem tudjuk megmondani, hogy a világunk
valóság-e vagy egy elképzelhetetlenül hatalmas szoftver, mivel csak azokat a
nyomokat tudjuk figyelembe venni, amelyek elérhetők, amit az esetleges teremtők
vagy fejlesztők itt hagytak.
Valóság vagy szimuláció 3.
A szimulációs elméletet természetesen
több irányból is próbálják támadni, ellenérveket felsorakoztatni, bár azon az
alapon nyugvó érvelések, hogy „tudnánk, éreznénk a különbséget”, sajnos nem túl
sokat érnek egy olyan világban, amely az érzékszervekkel felfogható és mérhető
univerzumot tekinti létezőnek.
Valóság vagy szimuláció 2.
Az előző részben említett Nick Bostrom
a publikált gondolatkísérletében három állítást fogalmazott meg, amelyek közül
legalább az egyiknek igaznak kell lennie.
Valóság vagy szimuláció 1.
Az egyetlen valóság szemszögéből vajon
mi lehet nagyobb megrázkódtatás? Az, ha kiderül, mégsem egy valóság van, vagy
inkább azzal szembe nézni, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy
szimulációban élünk, mint a valóságban?
Segítség kontra pénz
A segítség több területre terjedhet ki,
ebből a szempontból most a két legalapvetőbbet értem, amelyeket az ÉlményPark
is lefed, ezek az oktatás-tanulás és a gyógyítás-gyógyulás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)